AZ EGYESÜLT OSZTÁLYOK SZÖVETSÉGE AZ ILLYÉS DIÁKÖNKORMÁNYZATA

Célunk a diákok jogainak és érdekeinek érvényesítése, a tanárok és a diákok közötti jó kapcsolat fenntartása, és közösségépítő programok szervezése a diákok számára.
Minden osztályt két szenátor képvisel, őket az évente titkos szavazással választott diákelnök vezeti. Ezen kívül fontos része a diákönkormányzatnak a bíróság: a bírók felelőssége a diákok jogainak érvényesítése és a tanár-diák konfliktusok igazságos megoldása.

AZ EGYESÜLT OSZTÁLYOK SZÖVETSÉGÉNEK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
(TOVÁBBIAKBAN: ALKOTMÁNY) 2022.

A Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium és Szakgimnázium (továbbiakban: Gimnázium) Diákönkormányzata, az Egyesült Osztályok Szövetsége (a továbbiakban: EGYOSZ) - a köznevelésről szóló törvény rendelkezései alapján, a hatályos jogszabályok és a Gimnázium szabályzatainak figyelembevételével - a Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: Alkotmány) az alábbiakban állapítja meg.

I. A Diákönkormányzat adatai:

1. Név: Egyesült Osztályok Szövetsége (továbbiakban: EGYOSZ)

2. Cím: 2040 Budaörs, Szabadság út 162.

3. Alakult: 1991.

4. A Diákönkormányzat nevét csak a Diákönkormányzat használhatja.

II. Az EGYOSZ céljai:

1. A diákok jogainak és érdekeinek érvényesítése. A tanárok és a diákok közötti jó kapcsolat fenntartása, a jó információáramlás.

2. Az iskolai élet színesebbé tétele. Kapcsolattartás más diákszervezetekkel. Az iskola diákjainak képviselete különböző fórumokon.

3. Törekedni az EGYOSZ és az iskola hírnevének védelmére, ismertségének kiszélesítésére.

III. Az EGYOSZ feladatai, tevékenységei:

1. A kitűzött célok megvalósítása, új célok megfogalmazása.

2. A diákok problémáinak gyűjtése, problémakezelés.

3. Programszervezés.

4. Az EGYOSZ kiemelt feladata a diákság felkészítése az állampolgári kötelességekre és a demokratikus folyamatokban való részvételre.

IV. Az EGYOSZ jogai:

1. Döntési joga van:

1. Saját működéséről.

2. Hatásköreinek gyakorlásáról.

3. Egy tanítás nélküli munkanap programjáról.

4. Tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanulói vezetőjének, munkatársainak megbízásáról.

5. Saját pénztárának felhasználásáról.

Az EGYOSZ döntéseinek betartása kötelező minden EGYOSZ-tag számára.

• Egyetértési joga van:

1. A diákpolgárok jutalmazásával és kitüntetésével kapcsolatban.

2. A tanórán kívüli programok kialakításában.

3. Iskolai Házirend elfogadásával kapcsolatban.

• Véleményezési joga van:

1. A diákpolgárok fegyelmi ügyeiben.

2. A tanulók helyzetét elemző értékelő beszámolók elkészítésében, elfogadásában.

3. A tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésében, megszervezésében.

4. Az iskolai sportkör működési rendjének megállapításában.

5. Tanórán kívüli tevékenységek formáinak meghatározásában.

6. Az iskolai munkaterv megszerkesztésében a diákokat érintő részekről.

7. Az iskolai munkaterv tartalmának megváltozásakor.

• Javaslattételi joga van:

1. Az EGYOSZ javaslatot tehet a tanulókat érintő valamennyi kérdésben, erre az igazgatónak vagy a nevelőtestületnek 30 napon belül érdemben reagálnia kell.

2. Az osztály-, illetve az iskolafejlesztési irányzatok meghatározásában.

• Használati joga van:

1. Feladatának ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit és berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését.

2. Minden tanteremhez való jogosultságú kártyát csak a Diákelnök, a Főszenátor és a Főbíró kaphat. A könyvtár melletti gépteremhez az a szenátor kaphat belépési jogosultságú kártyát, akit a diákelnök arra jogosultnak tart.

• Tanácskozási joga van:

  1. Az EGYOSZ képviselője részt vehet tanácskozásokon, és beleszólhat a vitába (pl. nevelőtestületi ülésen).

• Egyéb joga van:

1. Panasszal élhet, érvényesítheti a jogszabályban számára meghatározott lehetőségeket, szankciókat, eljárásokat.

2. Hozzáférési joga van a mindenkori Házirendhez, a Gimnázium SZMSZ-éhez és saját alapító okirataihoz.

3. Kezdeményezheti nevelőtestületi értekezlet összehívását.

V. Az EGYOSZ alapelvei

1. Az EGYOSZ az iskola diákságának szövetsége. Alkotmányát és törvényeit a tantestület, valamint az iskola alkalmazottai is tiszteletben tartják.

2. Az Alkotmány kölcsönös toleranciára és megértésre épül: a törvény előtt minden diák egyenlő, nemétől, korától, tanulmányi eredményeitől, vagyoni, társadalmi, nemzetiségi és világnézeti hovatartozásától, nemi identitásától, szexuális orientációjától és más, rá egyénként jellemző tulajdonságoktól függetlenül.

3. A törvénytisztelet erkölcsi kötelesség, minden diákpolgár egyéni és kollektív értékrendszerének részét képezi.

4. Az EGYOSZ minden szinten csak szolgálat, amit az arra legalkalmasabb, a társaik által megválasztott vagy megbízott diákpolgárok szabad akaratukból vállalnak, így tisztségeiktől idő előtt indokolt esetben akár lemondással meg is válhatnak.

5. Az EGYOSZ alkotmánya annak minden diákpolgárára vonatkozik. Az EGYOSZ tagjává válik minden tanuló, aki tanulói viszonyba lép a Gimnáziummal. A tagság automatikusan megszűnik, mihelyt a tanuló és a Gimnázium között megszűnik a tanulói jogviszony.

6. A tanuló joga EGYOSZ-tagságáról lemondani és más szervezet által képviseltetni magát.

VI. Az EGYOSZ szervezeti felépítése

Az EGYOSZ kollektív hatalmát hatalmi ágai között szétosztja. Ezek a kollektív jogok az EGYOSZ törvény adta jogai, amelyek alkalmazási módjáról az EGYOSZ dönt. Az EGYOSZ rendszerében ez a hatalom a következők szerint került felosztásra:

1. A Diákelnökök:
   Az önkormányzat végrehajtó hatalmának megtestesítője a két diákelnök és kabinetje. A Diákelnökök az iskolavezetőség tagjai.

   1. A döntéseket a két Diákelnök közösen hozza meg, egymást minden lépésükről tájékoztatják.

   2. Választása:

      1. Titkos szavazással választják az iskola diákjai. A szavazás időpontját és a jelentkezés jelölés leadásának határidejét a Szenátus az első ülésén határozza meg.

      2. A választások érvényességéhez az első fordulóban a diákság 50%-a + 1 fő részvétele szükséges. Ha nem jelent meg a fent említett arány, akkor a szavazást újra kell tartani, ezúttal részvételi követelmény nélkül.

      3. A Diákelnök-választást a háromfős Választási Bizottság bonyolitja le, amelyet a Szenátus az év első ülésén tagjai közül nevez ki.

      4. A Diákelnök-jelöltek az év első szenátusi ülésén bemutatkoznak a Szenátusnak. A Szenátus ezután a választáson való indulásra az engedélyt tagjainak 50%-ának + 1 főnek a szavazatával adja meg.

      5. A jelöltek október első hetében nyilvános vitán ütköztetik álláspontjaikat.

   3. Hatásköre, feladatai:

      1. A Szenátus összehívása.

      2. Törvényjavaslatok kezdeményezése.

      3. A Szenátus határozataiban egy szavazat joga.

      4. Miniszterek kinevezésének, ellenőrzésének és tevékenységük koordinálásanak joga.

      5. Más szervezetekkel, diákönkormányzatokkal való egyezmények kötése, kapcsolatok kiépítése, fenntartása.

      6. Képviseli az EGYOSZ-t a nevelőtestület, az igazgatóság, iskolaszék, más diákönkormányzatok és szervezetek felé.

      7. A jó tanár-diák kapcsolat fenntartása.

      8. Évente egyszer, szeptemberben, a diákok tájékoztatása az utóbbi év ügyeiről egy diákközgyűlés keretében. Ezen az alkalmon a diákok kérdéseket tehetnek fel a diákelnöknek és az intézményvezetőnek.

      9. A gólyatáborban köteles az új diákpolgárokat tájékoztatni jogaikról, kötelességeikről, az EGYOSZ működéséről.

   4. A Diákelnök mandátuma megszűnik:

      1. mandátuma lejártával (1 év)

      2. a tanulói jogviszony megszűnésével

      3. visszahivással

2. Főszenátor

   1. Választása:

      1. A Szenátus tagjainak 50%-ának + 1 főnek a szavazatával választja.

      2. Választására csak akkor kerül sor, ha:

         1. Mindkét Diákelnök lemondott, és a tanév végéig nem életszerű új Diákelnökök választása. Ebben az esetben a lemondást követő héten rendkívüli szenátusi ülésen választják.

         2. A Diákelnökök tanulói jogviszonya a tanév végén megszűnik.

   2. Feladata:

      1. A Diákelnökök kötelességeinek, feladatainak ellátása.

      2. A Diákelnökök jogainak ideiglenes gyakorlása.

   3. Mandátuma megszűnik:

      1. Új Diákelnökök választásával

      2. Lemondással

      3. Visszahívással

3. A Miniszterek

   1. Kinevezésük:

      1. A diákelnökök nevezik ki az előző miniszter mandátumának megszűnése után legkésőbb két héttel, majd a következő ülésén a Szenátusnak bemutatják.

      2. Az EGYOSZ bármely polgára kinevezhető.

   2. Feladatuk:

      1. A következő feladatokat kötelesek a Diákelnökök az adott megbízatású Miniszterekkel megosztani:

         1. Közösségi miniszter

            1. A sportnap szervezésében való közreműködés diák-oldalról

            2. Az Illyés Kupa sport-elemeinek diák-oldalról való támogatása

            3. Egyéb sport- és mozgáskultúrát erősítő programok nyilvántartása, népszerűsítése, valamint szervezése

            4. Az Illyés Napok és más kulturális vetélkedők, programok lebonyolításának diák-oldalról való támogatása

            5. Az Illyés Kupa tanulmányi, műveltségi elemeinek szervezésének, lebonyolításának diák-oldalról való támogatása

            6. Egyéb tudományos, tanulmányi, műveltségi programok nyilvántartása, népszerűsítése, valamint szervezése

         2. Kommunikációs miniszter

            1. Az EGYOSZ polgárai hozzá fordulhatnak tanárral történő konfliktus esetén.

            2. Érdekképviselet

            3. Az EGYOSZ polgárainak tájékoztatása annak tevékenységéről

            4. Az iskolaújsággal való kommunikáció

            5. Az EGYOSZ kommunikációs csatornáinak működtetése

            6. A diákok észrevételeinek összegyűjtése és továbbítása a Szenátus felé

      2. Feladataik elvégzésébe más diákpolgárokat bevonhatnak.

      3. Minden szenátusi ülés elején lehetőséget kapnak beszámolni feladataik elvégzéséről.

   3. A Miniszterek mandátuma megszűnik:

      1. Annak lejártával (a kinevezés utáni Diákelnök-választáskor)

      2. A tanulói jogviszony megszűnésével

      3. A Szenátus erre irányuló többségi szavazatával. Ilyen szavazást a Diákelnökök vagy szenátorok is kezdeményezhetnek.

4. A Szenátus- a törvényhozó:

   1. Az EGYOSZ legfelsőbb törvényhozó hatalma a Szenátus. A Szenátus az osztályok által küldött osztályképviselőkből (továbbiakban: szenátorok) áll.

   2. Feladata: Új törvények alkotása és már meglévő törvények módosítása. A Szenátus akkor döntésképes, ha az osztályok 50%-a + 1 fő jelen van a döntéshozatalkor, kivéve, ha ez ellentmondana a Házirendnek vagy az iskola SZMSZ-ének. Fontos, hogy minden esetben egy osztálynak csak egy szavazatát kell számolni.

   3. Választásuk: A szenátorok választásának módját az osztályok maguk határozzák meg. A szenátorválasztások lebonyolítása az osztályok felelőssége. Minden osztályban kötelező a szenátor megválasztása, azokból az osztályokból is, amelyekből a Diákelnökök kikerültek.

      1. A szenátorokat az év első osztályfőnöki óráján választja meg minden osztály, a megválasztott emberek neveit és elérhetőségét pedig kötelesek egy héten belül a Diákelnököknek eljuttatni.

   4. Szavazati jog: A szenátorok egy szavazati joggal rendelkeznek. Amennyiben egy osztályból több szenátor is jelen van egy ülésen, ők az osztályuk nevében közös megegyezéssel szavaznak, de a szavazatuk ugyanúgy egynek számít.

   5. A szenátorok feladata:

      1. Képviselni az osztályukat.

      2. Összegyűjteni az osztályukban felvetődő ötleteket, problémákat, és továbbítani azokat a Szenátusnak.

      3. Folyamatosan tájékoztatni osztályukat az EGYOSZ döntéseiről.

      4. Részt venni a szenátusi üléseken.

   6. A Szenátus havonta legalább egyszer ülésezik, de rendkívüli gyűléseket összehívhat a diákelnök, saját, vagy a szenátorok javaslatára. Amennyiben a Szenátus nem döntésképes, szenátusi gyűlés csak tájékoztató céllal tartható.

   7. A szenátusi gyűlés nyilvánosak.

   8. A gyűléseket az egyik diákelnök vezeti, ő a Szenátus elnöke. A másik diákelnök szabadon szavazhat a Szenátus elé kerülő javaslatokról, ő képviseli az elnökök álláspontját. Ezek a szerepek esetenkénti alapon, az elnökök közös megegyezése alapján kerülnek kiosztásra.
      Az ülést vezető elnök hozzon rágcsit!

   9. A napirendi pontokról a Diákelnök dönt. Ezeknek lebonyolításáról jegyzőkönyvet készíteni kötelező.

   10. Bármelyik szenátor tehet törvényjavaslatot.

   11. A javaslat a jelenlévő tagok 50%-ának + 1 főnek a szavazatával szavazatával emelkedhet törvényerőre. Amennyiben nincs az Alkotmányban külön meghatározva, minden szenátusi szavazáshoz a Szenátus döntésképessége szükséges, és a jelenlévő tagok többségének szavazata kell a szavazás tárgyának jóváhagyásához.

   12. A főbíró a szenátorok kétharmados támogatásával akár a hatályos diákelnöki megbízatás lejárta előtt is kihirdethet új választásokat. Fontos, hogy egy ilyen szavazáson minden osztálynak képviseltetnie kell magát.

   13. A Szenátus a jelenlévő szenátorok többségének szavazatával kinevezhet egy, az Alkotmányban megnevezett feladatokon kívüli, ideiglenes megbízatást ellátó minisztert.

   14. A Szenátus, amennyiben bármely, alkotmányban meghatározott feladatot ellátó miniszter kötelezettségeinek elmulasztását, illetve elégtelen teljesítését állapítja meg, az adott miniszter megbízatását többségi szavazattal visszavonhatja. Ebben az esetben az elnökök kötelesek két héten belül az utódját kinevezni, és azt a következő szenátusi ülésen bemutatni.

   15. A szenátorok mandátuma 1 tanévre szól.

   16. Mandátumuk megszűnik, ha osztályuk 3, egymást követő alkalommal nem jelenik meg a gyűléseken. Mandátumuk megszüntetését ilyenkor a Diákelnökök közösen rendelik el. Ez esetben az osztálynak új szenátort kell választania. Az előbb említett eljárással leváltott szenátorok csak a következő tanévben választhatók újra.

5. Bíróság- az igazságszolgáltató:

   1. A Bíróság a Szenátustól független szerv.

   2. A Bíróság működéséről az átláthatóság érdekében külön dokumentum készült, a Bírósági SZMSZ. A Bírósági SZMSZ-t a Bíróság függetlenségének érdekében a Főbíró a Szenátus és a Diákelnökök értesítésével tanév közben bármikor megváltoztathatja.

VII. Az EGYOSZ munkáját segítő pedagógus (továbbiakban: EMSP):

1. Az EMSP nem tagja az EGYOSZ-nak, az EMSP-t a tantestület választja meg, a Szenátusnak ebben egyetértési joga van.

2. Az EMSP a szenátusi üléseken szavazati joggal nem rendelkezik, azokon tanácskozási joggal részt vehet.

3. Feladatai:

   1. Biztosítja a kapcsolatot a nevelőtestület és az EGYOSZ között.

   2. Tájékoztatja a Diákelnököket az EGYOSZ-t érintő igazgatói és tantestületi döntésekről.

   3. Tájékoztatja a nevelőtestületet az EGYOSZ döntéseiről.

   4. Biztosítja a kapcsolatot a nevelőtestület és az SZMK között.

4. Visszahívás:

   1. A Szenátusnak joga van az EMSP visszahívását indítványozni, amennyiben az EMSP nem tesz eleget az EGYOSZ Alkotmányában meghatározott feladatainak.

   2. A Szenátus erre irányuló indítványa csak az esetben érvényes, ha azt egy szenátusi ülésen legalább 2/3-os többséggel szavazták meg.

   3. A Szenátus indítványára a tantestületnek legkésőbb 1 hónapon belül érdemi választ kell adnia.

VIII. Egyéb rendelkezések:

1. Az alkotmányt a Diákelnökök készítik el, a Szenátus fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá.

2. Az Alkotmány elfogadása utáni tantestületi ülésen az Alkotmányt be kell mutatni. Annak jóváhagyása után a tantestület minden tagja írásos (aláírásos) dokumentumot nyújt át a Szenátusnak az alkotmány betartásáról.

3. Módosítási szabályai:

   1. Az alkotmányt a Szenátus engedélyével lehet módosítani.

   2. A módosítások elfogadásáról a Szenátus a nevelőtestület jóváhagyásával dönt.

4. Az EGYOSZ-ból való kilépés:

   1. Minden diák az EGYOSZ tagja tanulói jogviszonya megkezdésétől a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskolában (továbbiakban: Gimnázium). Annak a tanulónak, aki ki szeretne lépni az EGYOSZ-ból, írásos kérvényt kell benyújtania a Szenátusnak.

   2. Az a tanuló, aki nem tagja az EGYOSZ-nak, nem vehet részt az EGYOSZ által szervezett programokban.

5. Időközi választások

   1. Amennyiben az EGYOSZ egy tisztségviselője megbízatásának lejárta előtt lemond, a Szenátus kötelessége legkésőbb a következő szenátusi ülés végére a tisztséget újra betölteni.

   2. Amennyiben a tisztség választás útján betöltendő, és a tanév vége vagy egy előre meghatározott választás túlságosan rövid idő múlva következne be, a Szenátus egyszerű többséggel elfogadhat egy új személyt a tisztség betöltésére.

   3. Amennyiben a tisztség választás útján betöltendő, és a tanév vége vagy egyelőre meghatározott választás túlságosan rövid idő múlva következne be, a Szenátus kötelessége új választást kiírni a tisztség betöltésére.

      1. Ez alól kivétel a Diákelnök esete, mivel a Diákelnök lemondásakor a mandátuma lejártáig a másik Diákelnök egyedül látja el a diákelnöki feladatatokat. Amennyiben mindkét Diákelnök lemond, az időközi választás lezárulásáig a Főszenátor gyakorolja a Diákelnök jogait.

IX. Záró rendelkezések:

Az alkotmány elfogadásától számított maximum egy évig érvényes, utána felülvizsgálandó és újra megerősítendő. Az alkotmány akkor érvényes, ha az elfogadásának dátuma mellett az EGYOSZ és a nevelőtestület megbízottainak aláírása is szerepel rajta. Az alkotmány elfogadásával a Szenátus elfogadja a Bíróság SZMSZ-ét, és megújítja az alapító okiratok érvényességét is.

Budaörs, 2022. XI. 30.

Az EGYOSZ nevében:

Záradék:

A Gimnázium diákönkormányzatának szervezeti és működési szabályzatát a nevelőtestület ______________________________ napján elfogadta. A nevelőtestület ezennel tudomásul veszi az EGYOSZ és annak részeinek létezését, valamint elfogadja azoknak az okiratait és jogkörét is.